Csolnokról

Csolnok egy festői fekvésű, 3405 fős község Budapesttől 40km-re, Dorogtól 5 km-re található Komárom-Esztergom megyében, hegyekkel és erdőkkel körülvéve. Legmagasabb pontja a Nagy -Gete hegy, amelynek gerincén vezet át az országos kék -túra nyomvonala.

Több, mint 200 évig az itt élő emberek egyik fő megélhetési formáját a bányászat jelentette. Az első bánya 1781-ben nyílt meg Miklósbereken.

A török uralom után a gazdasági fellendülés és a munkaerő biztosítására német ajkú, „sváb” lakosokat telepítettek be különböző német tartományokból az 1699-től kezdődően. Sok családban jellemző volt, hogy a férj bányászként dolgozott, az asszony pedig vezette a háztartást, nevelte a gyermekeket, a kiskertet- a földet művelte, gondozta az állatokat háztartásbeliként. A környező hegyoldalakon a szőlők, a határban a szántóföldek rendben és szépen művelve voltak. A legtöbb sváb családból származó gyermek csak az óvodába vagy az általános iskola első osztályába kerülve kezdett el kellőképpen magyarul tanulni. A nemzetiségi kultúrát megőrizték a sváb kötődésű tanárok, például kultúrcsoportokat, kórusokat, fúvószenekarokat működtettek és működtetnek.

Scroll to Top